SV5/HA ...

Öt magyar rádióamatõr "kalandjai" Rodoszon

 írta: HA 0 HW - Laci és HA 6 NL - Laci

szerkesztette: HA 4 GDO -Tamás

 

Rodoszon jártunk 
    
írta: Szabó László HA0HW 

1997 június 3-tól 17-ig Rodoszról, az SV5-ös körzetbõl rádióztunk. 
Az expedíció tagjai: HA0HW Laci, HA4GDO Tomi, HA6NL Laci, HA6PS Zsolti és HA6ZV Tibi. 
A kora reggeli induláskor mért 8 °C -ból pár óra múlva kellemes nyárba érkeztünk. Mindenütt zöld növények, pálma, narancs és citromfák. Érik a sárgabarack. Gyönyörû virágok. Az apartmanunk minden igényt kielégítõ, három hálószobával, nagy konyhával és fürdõszobával. A nappaliban akár bált is rendezhetnénk, olyan nagy. Ide kerülnek a rádió állomások. 
A lapos tetõ ideális antenna telepítésre adott lehetõséget. Sorban felállítjuk az antennákat 160 és 80 méterre dipólok, 40 méterre Gp 4 radiállal, 20 méterre Gp. Egy forgatóval szerelt 3 elemes 3 sávos Yagi 20/15/10 méterre. A WARC sávokra trap vertikál (tnx HA4XG!) és egy 7 sávos Gp. URH-ra, mûholdazáshoz egy HB9CV kacsingatott az égre. 
Harmadikán délután már 3 RH állomással dolgoztunk! 
IC 736, FT 840, FT 301, FT 290, 3 db kézi rádió, FL 2100 lineár, 2 db lap-top, RTTY modem, DSP, memóriás gyorsbillentyûk ... és tartaléknak 3 GSM telefon. Hi.. kb. ennyi a berendezés. Így már talán nem is kell csodálkozni azon, hogy a repülõtér fiatal jegykezelõje elõször fel sem akarta venni a közel 500 kg-nyi csomagjainkat.... 
Folyamatosan rádióztunk -egyszerre legalább 2 állomással- 4 órás váltásokban. 
Mind a 9 RH sávon távirón, ssb-n "gyártottuk a QSO-kat. Dolgoztunk az RS mûholdakon, valamint géptávírón is. Elég hamar kiderült, hogy az egyik szomszéd AGC nélküli TV-jét percekre leültetjük, ha adásra kapcsolunk. Kísérletek, megbeszélések, kompromisszum: minden nap délután 6 órától éjfélig csökkentett teljesítménnyel dolgozunk. (értsd: 15-20 W !!) A végeredmény : valamivel több mint 21.000 összeköttetés. 
Közben személyessé tettük a korábbi éter-ismeretségeket. Nagyszerû embert, jó barátot ismertünk meg SV5TH Nikos személyében. Meglátogattuk Vasilis SV5TS jól felszerelt, példásan megépített állomását. Voltunk SV5ADD Manolis-nál és szinte minden nap találkoztunk SV5DZS Anestisszel, valamint SV5/KB4PMS Emanuellel. Õ a görög GSM telefontársaság - mint Nikos mondta - legjobb mérnöke. 
Az operátorok szabadidejükben (4 óra!) autós kirándulásokat tettek, illetve egy egész napot közös hajókirándulásra szántunk. 
Gulyás-partira hívtuk helybeli barátainkat, ahol osztatlan sikert aratott a '6NL által remekelt "hungarian gulas". Elismerõen szóltak munkánkról és gratuláltak a nagyszámú összeköttetéshez. 
Az utolsó estét egy hangulatos görög tavernában töltöttük. Vacsorára hívtak barátaink. Görög specialitásokat tálaltak, melyeket nagy élvezettel ettünk végig.. 
Hajnalban már csak 14 Mhz-en, a percek alatt bontható "horgászbot Gp"-vel, de végfokkal dolgoztunk szinte az indulás pillanatáig..... 
Kellemes élményekkel gazdagodva, kicsit fájó szívvel néztünk vissza Rodoszra a gyorsan emelkedõ repülõgép ablakából. Ide vissza kell jönni, mondogattuk ! 
Részletesebb fényképes utibeszámolónkat az Rt szeptemberi számában 
( illetve a következõ sorokban ... - a szerkesztõ HI!) olvashatjátok. 
 

megjelent: a MRASZ Közlemények 1997 júliusi számában 

 

 

Öt magyar amatõr Rodoszon....

(több mint 22000 összeköttetés)

        írta: Földi László HA6NL, Szabó László HA0HW 

Az expedíció elõzményei még a múlt évi HA-QRP versenyre nyúlnak vissza. 
Liechtensteinben (HB0) fogalmazódott meg ugyanis a következõ akció terve, melynek célpontja Grönland (OX) vagy Mongólia (JT) lett volna és tartalékként jelöltük akkor ki Rodoszt, az SV5-ös körzetet. 
Mivel a fõ helyekrõl áprilisig nem érkezett megnyugtató válasz, beindult a gépezet.... az új célpont Rodosz. 
Az utazás lehetséges idõpontjainak, valamint az operátorok szabadidejének egyeztetése után vált véglegessé, hogy Laci HA0HW, Tomi HA4GDO, Laci HA6NL, Zsolti HA6PS június 3-tól két hétig, Tibi HA6ZV pedig a második héten lesz vételkész a Földközi tenger legtávolabbi európai szigetérõl Rodoszról, az IOTA EU-001-es szigetrõl. Velünk utazott Krisztián, HA6NL fia, aki a legoptimálisabb pillanatokban hozta az "életmentõ" kávét, vagy készítette el a reggelit, ebédet. 
Ennek megfelelõen kezdõdött, a részfeladatok megosztásával az elõkészítõ munka. Elsõdleges volt a kinti technikai háttér biztosítása, majd a hasunk ....az összes többi csak ezután következett. Gyûlt is a csomagba való rendesen! Szerencsére a túlsúly (estünkben több száz kiló) a charter-járaton nem okozott gondot. Érzékeltetésként álljon itt az állomás-infó. Berendezések: 
FT840, FT301D, ICOM736 Rh készülékek, megerõsítve a '6PS kézipoggyászában egy FL2001Z végfokkal. 
FT290R + 3 kézi URH készülék, egy 30 és egy 100 wattos végfok 2 méterre. 
Négy darab memóriás gyorsbillentyû (hiába, mindenki ragaszkodik a megszokott sajátjához!), fülhallgatók, mikrofonok, DSP, antenna illesztõ, különbözõ csatlakozók és átalakítók, 2 darab Lap-top, RTTY modem no és a hozzájuk való tápegységek. "Tartalék" kommunikációs eszközként 3 db GSM rádiótelefon szolgált. 
Antennák: 

        160m ........... dipól 
        80m ............. dipól 
        40m ............. Gp 
        30m ............. Gp 
        20m ............. 3 elemes Yagi, Gp 
        17m ............. Gp 
        15m ............. 3 elemes Yagi, Gp 
        12m ............. Gp 
        10m ............. 3 elemes Yagi 
        2m ............... HB9CV 

A hozzájuk tartozó 200 méter koaxiális kábel és a többszáz méter kikötõkötél, 
kitolható árbóc és egy Yaesu G-250-es antennaforgató. 
A hadtáp-oldal is jelentõs súlyt képviselt - erõsen közelített a 100 kilóhoz! 
Az egyéni csomagokról már nem is beszélek........ 
Laci '0HW által a Görög Távközlési Minisztériumba -faxon- küldött levelünkben speciális prefixek illetve hívójelek (J45, SX) használatát kérvényeztük. A válaszra nem kellett sokat várni, de a tartalmának nem örültünk igazán. Mivel Magyarország és Görögország között nincs kölcsönös megállapodás az adóengedélyek kiadásáról, csak a CEPT nyújtotta lehetõségeket használhatjuk, tehát SV5/saját hívójel/p hívójelekkel rádiózhatunk. 
Az elõkészületek rendben folytak, mígnem - az utazás elõtt egy nappal - a reptérre 
szállítás egyik kulcs eszköze a '6NL Opel kombija "fõtengelyes" lett. A legjobbkor! Mi lett volna, ha másnap reggel, mondjuk félúton történik mind ez? Gyurinak, HA6ND-nek és Gézának, HA4XG-nek köszönhetõen másnap a "különítmény" idõben találkozott Ferihegy-2-n. A jegykezelõ pultnál felsorakozva kisebb forgalmi akadályt képeztünk, hiszen a mi kézipoggyászunk - amiben csak az érzékenyebb dolgokat vittük - több volt, mint egy-egy nyaralni induló család összes csomagja. 
Egy megkönnyebbült mosoly a Jorgos-os hölgynek, útlevél ellenõrzés, VÁM papírok kitöltése, .....egy pohár méregdrága, de kihagyhatatlan sör a váróban.....és már ülünk is a kissé szûkreszabott repülõgép ülésekben. Gyorsan emelkedünk, az utak, a házak terepasztal méretûekké válnak. Szikrázó napsütés, majd feltûnik alattunk az Égei tenger mélykékje. Valamivel több mint 2 órás repülés után simán landolunk Rodoszon. 
A taktikát betartva egy szót sem szólunk csomagjaink tartalmáról, így a csapat elsõ fele gyorsan átesik a formaságokon, no de a '6NL útlevelében a görög "hatóság" nem nagyon talál pecsétnyi helyet. Hosszas lapozgatás, keresgélés után végül mégis csak sikerül beszorítani a belépés dátumát egy Norvég és egy Svájci lenyomat közé..... 
A repülõtér kijáratánál az utazási iroda képviselõje -Krisztina- vár bennünket. Kedvesen érdeklõdik: megvannak-e a csomagjaink? Õt még itthonról, telefon beszélgetéseink során tájékoztattuk utazásunk valódi céljáról. 
A 40 személyes autóbusz csomagtartójának félébe bepakolt az összes utas így mi birtokba vehetjük a másik felét. Pár kilométerrel odébb már meg is érkeztünk Ixia városkába, és már lakjuk is be a Serena legnagyobb apartmanját a földszinten. Óriási helyünk van! Az adószobaként használt nappali akkora mint egy honi garzon, jól felszerelt konyha, kényelmes fürdõszoba és 3 hálószoba tartozik a lakáshoz. 
Minden hálószoba erkélyre nyílik s az udvar velünk határos része is a miénk. 
Kezdõdhet a telepítés. Abban maradunk, hogy a Yagi összeszerelését másnapra hagyva belakjuk a tetõt és kialakítjuk a munkahelyeket, azután nosza-rajta, már kezdõdhet is a munka. 
Az elsõ estét, éjszakát 3 állomásról termeljük végig, rengetegen, folyamatosan hívnak bennünket. Reggelre négyünknek több mint ezer QSO-ja került a log-okba. Hamar rájöttünk, hogy kellett volna még egy számítógépet hoznunk. Így a 3. állomás operátora kénytelen papíron vezetni a log-ot. 
Kis pihenõ az elsõ napi fáradalmak után és már fenn is van a Yagi, csakhogy 
egy szemüvegnélküli hidegforrasztás miatt úgy rossz ahogy van. Leengedjük az árbócot és néhány mérés után már tudjuk, melyik végét kell melegíteni a balunnak..... 
Elkészül a beosztás - ennek megfelelõen termelünk - alig észlelünk olyan idõszakot mikor ne okoznánk kisebb káoszt az éterben, de hát ezért jöttünk! 
A jó beosztás révén már Rodoszra, a tengerre, a látványra is van idõnk. 
Mi már sok felé jártunk, de egyöntetû a véleményünk, ez a sziget maga a gyönyörûség. Kristálytiszta tenger, változatos domborzat, gazdag növényvilág, fantasztikus napsütés. (Stavrostól, a ház tulajdonosától tudjuk, hogy nincs olyan napja az évnek, amikor ne sütne legalább pár percig a nap.) Gyönyörû egzotikum, a mai kor és az múlt találkozik a turizmusra egyre jobban berendezkedõ szigeten. 
Rodosz gyönyörû! Az elsõ napokban kóstolgatjuk a környéket, az utcákat, a tengert. Mint eltévelyedett édesvízi pecás állíthatom, hogy a mi pontyaink amurjaink nemcsak a sóval, hanem a víz elképzelhetetlen tisztaságával sem tudnának megbirkózni. Persze ebbõl egyenesen következik, hogy mi meg az ehhez szokott halakkal nem bírunk. Bár horogra akad 19 darab szinte teljesen különbözõ akváriumba illõ szépség, de ezekbõl mégsem lesz vacsoránk, csak a parton tanyázó - kényszerû életmódjuk miatt skorbutos - macskáknak. Mi hagyatkozhatunk az otthonról hozott elemózsiára, kiegészítve giros-sal, suflaki-val, fantasztikus rodoszi süteményekkel, édességgel és persze gyümölcsökkel. Jól kijövünk a görög kortyolnivalókkal is. Megtudjuk, hogy nekünk ugyan csak ouzo létezik, míg a helyiek több mint 100 fajtát ismernek. Nem tudjuk mindet végigpróbálni! Megízlelhetjük, az egyébként nagyon finom rodoszi görög sört is, persze ez a ritkább. Az Európai Unió betörését jelzi a megszámlálhatatlan más habos ital (is). 
Rodosz - vagy ahogy a helyiek írják RHODES - a Földközi tenger legkeletibb európai, Görögország negyedik legnagyobb szigete. Hossza 78 kilométer és szélessége néhol eléri a 30 km-t is, látótávolságon belül van a török partokhoz. Nevét a rózsa (rhodon) szóból származtatják. 
Nyáron ez a kis sziget a turisták paradicsoma lett, több százezer pihenni vágyó fordul itt meg, munkát, megélhetést, jólétet biztosítva a néhány tízezer helyi lakosnak. 
A sziget északi része dombos - a fõváros vonzása miatt fejlettebb, a középsõ rész hegyes - elmaradottabb, a déli rész síkság - a helyi mezõgazdaság központja. 
A szárazföld közelségét jelzi a szubtrópusi klíma, és ehhez hozzájárul az édes vizû folyócska is, mely a pillangók völgyében eredõ számos bõvizû forrás vizével ad ivóvizet a sziget egy részének, illetve túlélési lehetõséget a sok millió lepkének a tikkasztó nyár átvészeléséhez. Mi még korán érkeztünk - úgyhogy egyetlen lepke pár kedvéért kapaszkodtunk fel - a Szalajka-völgyre emlékeztetõ - 400-ról 800-ra vezetõ patakmenti ösvényen. Az út végén egy kolostor, kis kápolnával, zuhanyozóval, narancsfával......egy pohár üdítõ, no és a fantasztikus panoráma. Vissza ugyan gyorsabb az út, '6NL Lacinak az õ 100 kilójával talán még nehezebb mint felfelé. 
Míg mi a hegytetõt csodáltuk, '6ZV Tibi addig lebányászta az alsó részt ásványok után kutatva......itt aki keres az talál is, hisz a tengerpart is tele van szebbnél-szebb 
kaviccsal, kagylóval. 
A sziget átalakulóban van, ezt mindenütt tapasztaljuk. A pár éve még elképzelhetetlen, ma valóság. Nagy forgalmú nemzetközi repülõtér, idegenforgalom, turizmus, éjszakai élet no és az ehhez kapcsolódó elképesztõen sokféle szolgáltatás. Itt mindent lehet kölcsönözni, bérelni, napozóágyat napernyõvel, csónakot/ amilyet akarsz/ hajót, szamarat, autót, ejtõernyõt de még repülõt is. Ez a szigeten az élet virágosabb oldala. Mi is bérelünk egy Seat-ot, Tomi '4GDO ügyességének köszönhetõen lényegesen olcsóbban, mint azt eleinte ajánlották nekünk, így feltárul elõttünk a sziget többi része is. Feljutunk a hegyek közé, az érintetlen területekre, de közelebb kerül hozzánk a sziget is, mert a szûkreszabott szabadidõnkben így egyre messzebb jutunk. Befizettünk egy egész napos hajókirándulásra. Lacinak ('0HW) és Tominak sikerült kiválasztania a számunkra legmegfelelõbb hajót és az utazás költségeit sikerült elfogadható mértékben lealkudniuk. A hajó a fõváros Mandraki kikötõjébõl indult másnap reggel 9 órakor. Mi még -a két Laci- 8.10-kor javában QSO-ztunk, a többiek pedig aludtak. Mikor rádöbbentünk, hogy óráink egy része a greenwichi idõt mutatja, a maradék pedig a hazait, már csak fél óránk volt az indulásig.... Ki az ágyból, QSO-zást befejezni, irány az autó. A kocsit nem 6 embernek tervezték, ráadásul nem tartozunk a nagyon soványak közé.... (eredetileg 2 fordulót terveztünk) A kikötõben alig találtunk szabad parkolót, de végül sikerült és a hajó is megvárt bennünket. Ragyogó napsütésben, enyhe szélben hajóztunk a nyílt tengeren, majd kikötöttünk Lindosban. Volt aki gyalog, volt aki a "Lindos-Taxi"-val (szamárháton) kapaszkodott fel a hegy tetején lévõ "Lindoszi Akropolisz" romjaiban is impozáns kõtömbjeihez. A visszautunk egy fantasztikus görög falun vezetett keresztül. A vakítóan fehérre meszelt falú házak olyan közel épültek egymáshoz, hogy lehetõleg árnyékot vessenek egymásra. Az utcácskákat szõlõ lugasok fedték be, védelmet nyújtva a tûzõ nap ellen. Természetesen majdnem minden házban ajándék bolt, vagy étterem mûködött. "Átverekedve" magunkat a szûk sikátorokban, labirintusokban hömpölygõ turisták tömegén megmártóztunk a fantasztikus lindoszi öböl kellemesen hûs vizében. 
Este, kikötés után már csak a mi autónk állt a parkolóban, 2 db görögül írt cédulával a szélvédõjén. Mivel a rájuk írt számokat el tudtuk olvasni, eléggé egyértelmûnek tûnt, hogy rossz helyen hagytuk a kocsit. Mivel 8000 drachmáról volt szó, egyenesen Nikos-hoz (SV5TH) mentünk tanácsot kérni. Elõször is hozatott nekünk 1-1 sört, majd elmagyarázta, hogy olyan helyen hagytuk az autót, ahol 2 órát lehet egyfolytában parkolni. Az elsõ papír ennyi idõ után került a szélvédõre, ami csak figyelmeztetés volt, a második pedig újabb 2 óra elteltével, ezen szerepelt a 8000-es szám. Érdemes kifizetni, mert ellenkezõ esetben a repülõtéren nem ütik be a kilépési bélyegzõt az autó bérlõjének útlevelébe. Mivel Tomi nevén volt az autó, rá és Zsoltira hárult ez a feladat. Meglepetésünkre mosolyogva jöttek vissza a parkolókat üzemeltetõ vállat irodájából. Mivel gyorsan "akartunk" fizetni, elengedték a fele büntetést! így õk is jól jártak, mert elmaradt a nyomozati munka, a nyilvántartásba vétel, és a határõröknek is kevesebb munkájuk maradt...hi (lehet belõle tanulni!) 
Már-már azt hihetnétek, hogy nem is egy rádióamatõr expedíció beszámolóját olvassátok. Pedig csak az történt, hogy a jó csapatösszeállítás és a jó idõbeosztás révén, több lehetõségünk nyílott betekinteni a sziget rejtettebb életébe is. 
Az éterben minden rendben, gyûjtjük az összeköttetéseket. Tomi minden nap kiszámoltatta a komputerrel a következõ napi orbitokat, így szinte minden alkalommal ott voltunk a mûholdon amikor elvileg elérhetõ volt Rodoszról. A második hétre beüzemeltük a távgépíró állomást is így a mûholdazás mellett egy újabb üzemmód kerül a palettára. Laci '6NL keményen dolgozik ebben az üzemmódban is. Igyekszünk a sávokat és üzemmódokat úgy menedzselni, hogy ahol valamilyen oknál fogva kevesebbet lehettünk, ott is biztosítsuk a lehetõséget az SV5-ös körzet begyûjtésére, minél több amatõr társunk számára. A második hétre a 28 megás terjedés is segít az ssb QSO-k gyarapításában, olyan QRP állomásokat is tudtunk venni akik 1-2 wattal dolgoztak. Apropó QRP! A harmadik nap délutánján a szomszédban lakó fiatalember azzal keresett meg bennünket, hogy amióta itt vagyunk, nem tud TV-t nézni. Eleinte -látva a rengeteg antennát, és az éjszakai fényeket- azt gondolta, hogy valamilyen kormányzati ügynökségnek, vagy a katonaságnak dolgozunk, így nem mert szólni. Laci '0HW egy kézi rádióval a kezében átment a szomszéd házba és elkezdtük végig próbálni a sávokat, rádiókat, üzemmódokat. Hamar kiderült, hogy a 110 cm képátlójú márkás televíziónak nem mûködik az AGC fokozata. A billentyûket lenyomva, 30 W-nál nagyobb teljesítmény esetén a TV "lesüketül" és kb. 30-40 másodperc kell míg újra megjelenik a hang és a kép..... Persze, ha a szigeten vehetõ 2 db görög nyelvû mûsor között váltottunk, akkor is hasonló volt a jelenség. Mivel mi voltunk a "vendégek" nem javasolhattuk, hogy : ki kell hívni a TV szerelõt..... 
Végül is megállapodtunk, hogy délután 6 órától éjfélig csak csökkentett teljesítménnyel dolgozunk. Ez annyit jelentett, hogy a jelzett idõn belül sohasem használtunk 25-30 W-nál nagyobb teljesítményt! Mostmár mi is gyakrabban figyeltük a szomszéd ablakát, mikor alszik ki a TV villódzó fénye, mert akkor újra teljes gõzzel dolgozhattunk... 
Ilyen körülmények között is szépen szaporodtak az összeköttetések. A címben szereplõ végeredmény nem is olyan rossz. 
Felmerülhet a kérdés, hogy az SV5 ennyire ritka körzet lenne? Pedig más a helyzet, ugyanis mi 14 napig folyamatosan elérhetõk voltunk az elõre megadott frekvenciákon vagy annak közelében, míg a helybeliek csak alkalmanként vételkészek. 
Apropó helyi amatõrök........ 
Már az indulás elõtt igyekeztünk kapcsolatot kiépíteni a rodoszi aktívabb amatõrökkel, sikerrel. Részükrõl segítõkészséget tapasztaltunk a helyi adottságok és lehetõségek feltérképezésében. Megérkezésünk után további jószándékkal találkozunk részükrõl, melyet eddigi expedícióink során nem mindig tapasztaltunk. 
A szigetre érkezõ amatõr -ha van URH kézirádiója- és az S22-es csatornán bejelentkezik, akkor hívására szinte biztos, hogy SV5TS Nikos (Nick) jelentkezik az alábbiak szerint: 
Üdvözöllek Rhodes szigetén, érezd jól magad és látogass el a Helena Hotelbe ha segítségre van szükséged, ha betérsz hozzánk egy sörre, vagy egy kávéra is a vendégem vagy. 
Ez szépen hangzik, de bizonyíthatjuk, hogy nem csak szlogen! Ez így mûködik. Aki délután 5 után lép be a hotel ajtaján az minden nap 3-4 kedélyesen beszélgetõ helyi amatõrrel találkozhat. Náluk ilyen a klub-élet. 
Nikos egyben a QSL és minden amatõr ügy intézõje a szigeten. A szálloda számítógép hálózatán bármikor elérhetõ SV5TH és a J45T állomás forgalmi naplója, és a recepción állandóan üzemel egy rádió az S22-es csatornán. Az igazi meglepetést a pult alatt található, 14 Mhz-en üzemelõ rádió okozta. Nikos igazi vérbeli rádióamatõr, számítógépeibõl bármilyen amatõr adat azonnal lehívható, az adó-vevõ ugyanolyan tartozék nála mint a pénztárgép, vagy a kulcsszekrény. Tõle tudjuk hogy a szigeten 55 adóengedélyes van, akik a magyar vizsgakövetelményekhez igen közelálló vizsga után kaphatnak hívójelet. 
SV5TS Vasilis. Vele is sikerült személyes ismeretséget kötnünk. A QTH-ja minden igényesebb amatõr álmait kielégítené. A nyugalmazott tábornok családjában mindenkinek van hívójele, õ a rádiósok doayenje a szigeten. Õ üzemelteti az SV5-ös körzet packet nede-jait és BBS-eit. Az anyaország és a sziget közötti kapcsolatot egy mozgó (!!) õrhajóra telepített node biztosítja, már amikor megfelelõ pozícióban van.... 
SV5ADD Manolisnek gépkocsi javító mûhelye van. Már az elsõ nap felfedeztük magasra ágaskodó antennáit. Kedvesen fogadott, több kiló, a saját kertjében termett sárgabarackkal lepett meg bennünket. 
SV5DZS Anestis a fiatalabb generációhoz tartozik. Aktívan rádiózik, többször találkoztunk vele a 2 hét alatt a sávokban és személyesen is. 
SV5/KB4PMS Emanuel Amerikában született, és huszonéves koráig ott is élt görög szüleivel. Egy, a körzetben lévõ amerikai haditámaszponton szolgált amikor megismerte rodoszi feleségét. A szerelem és a gyökerek mindennél erõsebbek voltak, így ma már az egyik görög GSM Távközlési vállalat mérnökeként él és dolgozik a szigeten. 
Vendégszeretetüket egy jó magyar gulyással és egy pohár Tokaji Aszúval kívántuk ellensúlyozni. A '6NL által remekelt, háromszorosan túlméretezett "hungarian gulas" osztatlan sikert aratott, hiszen az utolsó kanálig elfogyott. 
Míg készült az étel, körbejárták QTH-nkat és igencsak elcsodálkoztak, hogy ekkora antennaparkot hoztunk magunkkal. Mint mondták, gyakran figyelték munkánkat a sávokban és elismeréssel szóltak a pile-up-ok kezelésérõl. 
Egyébként ismerik a magyar rádiózás eredményeit, sikereit, és mi is megismerhettük ha csak fényképekrõl is a fantasztikusan felszerelt J45T versenyállomást. 
Úgy gondoltuk ez a kis meeting zárja majd a találkozásunkat, de búcsúzáskor SV5ADD meghívott bennünket búcsúvacsorára a szomszédos településen lévõ hangulatos, hamisíthatatlan görög hangulatot árasztó "tavernába", étterembe. 
Utolsó teljes napunk délutánján lebontottuk az antennákat, csak a 14 Mhz-es Gp-t hagytuk fent, valamint egy mûködõ állomást. Barátaink fél 10-kor jöttek értünk. Az étteremben számtalan görög specialitással várt bennünket Manolis lánya. Jó hangulatban teltek az órák beszélgettünk rádiózásról, versenyekrõl, családról, kölcsönösen megajándékoztuk egymást, és fogadkoztunk, hogy ide még visszajövünk. 
Hajnalodik mire hazaérünk. Rövidebb váltásokkal még reggelig rádiózunk 14 Mhz-en. Lehet használni a végfokot -alszik a szomszéd...-, így sikerül boldoggá tennünk jó néhány nyugati parti W6-W7-es operátort. 
Reggel elcsomagoljuk a maradék technikát, és kicsit fájó szívvel búcsúzunk a háziaktól. 
A repülõtéren majdnem 2 órába került míg a csomagjaink eltûntek elõlünk a futószalagon, sima útlevél ellenõrzés, Tomit is kiengedi (!), csaK '6NL Laci útlevelével ismétlõdik mindaz ami érkezéskor. 
A gépünk pontosan indul, szinte észre sem vettük és már süllyedünk Ferihegy légterében. 
Haza értünk! Míg a csomagokra várunk, már arról beszélgetünk, hova kellene menni jövõre? Vannak ötleteink.... 

 

Szeretnénk köszönetet mondani azoknak akik valamilyen formában hozzájárultak az SV5-ös expedíciónk sikeres lebonyolításához

 

RÁDIÓVILÁG Kft - ANICO Kft - RADIAN Gmk

 

megjelent: a Rádiótechnika folyóirat 1997 szeptemberi számában 

 

 

Fotóalbum